Portré – a rendőr ezer arca (2. rész)

/, Portré/Portré – a rendőr ezer arca (2. rész)

Portré – a rendőr ezer arca (2. rész)

November 10-én debütált a szegedi Belvárosi Moziban a Martfűi rém című pszicho-thriller. A nagysikerű, jegyeladási rekordokat figyelembe véve is élre törő magyar zsánerfilm az 1950-es évek sorozatgyilkosának, Kovács Péternek az ügyét dolgozza fel. A szolid, rendezett családi és munkahelyi háttérrel rendelkező férfi egy évtized leforgása alatt négy nőt ölt meg, kettőt pedig súlyosan megsebesített. Egy olyan érában, amikor a szocialista hatalom nem ismerte el a bűnözést (a sorozatgyilkosságot pedig homlokegyenest elutasította), már az első gyilkosságot követően találtak egy bűnbakot, aki hazugságokba keveredve végül elismerte bűnösségét és a valódi elkövető helyett 11 év börtönbüntetést kapott. Így Kovács szabadon folytathatta brutális ámokfutását. Hogy történhetett mindez? 

A vetítés előtt a mozi különtermében a miértekre adott válaszokat Szörényi Endre r. alezredes. A Szegedi Tudományegyetem joghallgatóiból álló publikum lebilincselve hallgatta a nyomozás buktatóiról és félresiklásáról szóló őszinte és érdekes előadást, amelyet Dr. Ragány Zoltán ügyvéd egészített ki, bemutatva a nyomozatási eljárások jogi vonatkozásait. A nyolc évig nyomozóként dolgozó Szörényi alezredes mondandójából a rendőrtanulók is profitálhatnak.

 

Mik terelhették ennyire vakvágányra a nyomozókat 1957-ben és az azt követő időszakban?
1956 után a rendőrséget feloszlatták, egy teljesen új szervezetnek kellett magát felépítenie. Ez időigényes feladat volt, az eredményt viszont azonnal követelték. A teljesítménykényszer miatt elsietett döntéseknek meghatározó szerepük lehetett. Azt se felejtsük el, hogy a maihoz képest a technikai fejlettség nagyon kezdetleges volt, ráadásul a helyszín nem kellő alaposságú átvizsgálása is félrevezethette a nyomozást. További nehézség volt (és ma is az) a tanúk sokszor félrevezető személyleírása.

Mik azok a hibák, amelyeket egy kezdő rendőr elkövethet a nyomozás során?
Felületesség, bizonyítékok figyelmen kívül hagyása. Ráadásul, ha a nyomozónak van egy olyan koncepciója, amelyben megingathatatlanul hisz, akkor nem, vagy csak nehezen fogja befogadni az eltérő bizonyítékokat. Ilyenkor könnyen elsiklik a lényeg mellett, és nem veszi észre az akár nyilvánvaló jeleket. Taktikai hiba például a felismerések előtt megmutatni a valódi elkövető fényképét mielőtt a detektívtükrös felismertető helyiségbe belépne. Szakszerűtlen és törvénytelen. Az is baj lehet, hogy a rendőr nem tudja, hogy mit tehet meg egy ügyvéd.

Milyen tanúsággal szolgálhat a martfűi rém esete a mai kezdő rendőröknek?
A felszínesség elkerülésére int. A taktikai, szakmai hibák felismerésére ez a film nagyon jó példa. A nyomozók által felállított profil nem vallott az elkövetőre: becsületes családapa, rendezett munkahellyel.

Kik a legveszélyesebb bűnözők?
Nem lehet tudni. De általában azok, akiknek nagyon alacsony az ingerküszöbük. Vagy a nagyon okos emberek.

A jó emberismeret mennyiben segíti a rendőrt?
Rendkívüli mértékben. A tapasztalt, gyakorlott szakemberek akár ránézésre meg tudják mondani, hogy az illető hazudik vagy sem. Ebben segít a testbeszéd a hangszín és a hanglejtés felismerése. Természetesen szociopatáknál, skizofréneknél, pszichopatáknál ez kicsit nehezebb. Ennek ellenére a legfontosabb, hogy maradjunk nyitottak a valóságra, az igazságra.

A magyarországi helyszínelés mennyiben hasonlít az amerikai filmekben láthatóakhoz technikai eszközök és eljárások tekintetében?
Nagyon. Hasonló eljárásokat és technikát használnak – de azért van bennük mese.

Mennyire hatékony az együttműködés a környező országok rendőri szervei között?
Az Europol óta jelentős javulás következett be. Magyarországon a SIRENE irodán vagy a közös kapcsolattartási pontokon keresztül megy az információkérés – innen tudunk gyorsan adatokat szerezni. Ez mondjuk 1991-ben még egyáltalán nem volt jellemző.

Létezik-e tökéletes bűntény?
Nem. Az elkövető mindig hagy valamilyen nyomot – esetleg csak túl keveset. Néha az elkövetők magukat vagy egymást buktatják le. A másik eset, amikor egy terjedelmesebb – akár több ezer oldalas – nyomozati anyagban sokszor olyan bűnesetek valós körülményeire is fény derül, amelyek függőben vannak, vagy már lezárták őket. Az alapbűncselekménybe keveredett személyek (tanúk vagy gyanúsítottak) sokszor beismernek kisebb súlyú bűncselekményben való részvételt, hogy megússzanak egy nagyobb büntetést. Az sem egyedi eset, hogy a vádlott ellen sziklaszilárd bizonyítékok állnak, egyértelmű a bűnössége, mégsem ítélik el, vagy évekig húzódik az ügye. A legironikusabb, amikor az elkövető jegyzőkönyvön kívül beismeri a tettét, de éppen ezért nem lehet vele mit kezdeni, mert a papír beszél.

Mesélj a pályádról! Hogyan lettél nyomozó, majd tanár?
A Belügyminisztérium Tartalékos Tisztképző Iskoláját 1988-ban kezdtem. Gyakorlatom során 4 hónapot töltöttem a Szegedi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán egy olyan mentor mellett, akitől nagyon sokat tanultam, és gyorsan megszerettette velem ezt a területet. Miután végeztem, 1990. április 1-én kerültem a Szegedi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályára, ahol bűnügyi vizsgálóként dolgoztam. Az volt a legjobb érzés, amikor az általam nyomozott ügyben később megláttam az ítéletet; akkor éreztem igazán, hogy volt értelme dolgozni. Sokat jártam az orvostani intézetbe is, mivel a rendkívüli halálesetek kivizsgálásával és személy elleni erőszakos bűncselekményekben nyomoztam. A szakértőktől sokat tanultam.  1996 júniusában Bükfürdőre költöztünk, ott nyomozó voltam. A Szegedi Rendőr-Szakközépiskolába (akkor még így nevezték) egy véletlen folytán kerültem egy évvel később. Kezdettől fogva jogi tantárgyakat oktattam: legfőképp büntetőjogot, büntető-eljárásjogot, krimináltechnikát, krimináltaktikát és kriminálmetodikát. Azt csinálom, amit szeretek. 1998-ban diplomáztam a Tanárképző Főiskolán, és elvégeztem a felsőfokú rendőrszervező szakot, rendészeti szakvizsgát tettem, rendészeti vezetőképzőt végeztem. Szerencsésnek érzem magam, mert a munkám egyben az egyik szerelmem is. Az általam tanított tanulók közül már nagyon sokan bűnügyi területen eredményes rendőrként, többen pedig magas pozícióban dolgoznak. Bárhová megyek az országban szinte mindenhol ismerős volt tanítványokkal találkozom, akiknek csak jó élményeik vannak az iskolánkban eltöltött éveikről.

Az interjút Balogh Edit készítette.

 

2017-09-28T07:59:31+00:00 2016. november 13.|
Szöveg méretezés
Kontraszt állítása